Monday, June 4, 2012

Today is the Day of National Cohesion in Hungary.

The Parliament declared the Fourth of June the Day of National Cohesion in Hungary on May 31, 2010. László Kövér (Fidesz) and Zsolt Semjén (KDNP) initiated the bill entitled The Wit-word Supporting National Cohesion. The proponement was supported by Fidesz, KDNP, and Jobbik, whilst MSZP rejected it, and LMP refrained from taking a stand on either side. (302 voted in favor of the proponement, 55 against it, and 12 members of the Parliament didn’t vote at all.)

We signed the Treaty of Trianon on June 4, 1920 in the Grand Trianon Palace under great protest. The treaty was written during the Paris Peace Conference, to where no Hungarian state officials were invited to negotiate its terms. The treaty cut Hungary up in five parts, even cutting a few settlements like Komárom, Nagylak, and Somoskő in half. (This only shows that the way they decidec where to draw the new borders between countries made no sense at all.) By tearing a well-established country apart, they tore families apart too.

This was perhaps the greatest, but not the only tragedy that Trianon meant for us Hungarians.

The peace treaty that was forced upon us banned universal conscription, heavy weaponry, tanks and air force; our army was restricted to 35,000 men. (The countries that were born from Hungary’s territories, Czechoslovakia, the Serb-Croat-Slovene state and Romania, and which surrounded Hungary, on the other hand, faced no such restrictions in regards to their army or anything else.)

To prevent any attempt at self-protection and to further ensure that our nation would never stand up from this tragedy, we were also forbidden to form an alliance with anyone without the consent of the League of Nations, who would, of course, never permit such a thing. The treaty also stated that all Hungarians living in the newly formed countries were to ipso facto lose their Hungarian nationality within a year (as if simply losing someone’s nationality in a year was possible, even if they wanted to.)

We were also forced to pay an indemnification for the „war damages caused by us.” The exact amount of money we were to pay wasn’t determined until much later.

And these are still only a few of the injustices inflicted upon us.

As a result of the treaty, Hungary lost two thirds of its territory and population (its territory was reduced from 283 square km to 93 sq km, its population from 18,2 million to 9,6 million), and also lost 38% of its industries and 67% of its national income.

All this despite the fact that the then-Hungarian minister, István Tisza, had opposed the war from the beginning. However, as a successor state of the Austro-Hungarian Empire, we Hungarians didn’t truly have much of a choice but to go along with what the Austrians decided in the end. (The French and the English, having settlements on several other continents, must have understood this perfectly. The Americans, having only once been an English settlement, must have understood this problem even better than the aforementioned two nations.)

Despite the fact that our nation was torn into seven parts (the only nation to have ever been torn into so many parts), and despite the fact that Hungarians living in the newly formed countries were and are constantly oppressed (the oppression is, at last, after nearly a century, getting weaker, even if barely perceptibly, but at least still getting weaker), an astoundingly high number of them still chose not to ‘lose their Hungarian nationality’ despite their unfriendly and exclusionary surroundings.

In occasion of National Cohesion Day, they held celebrations all throughout the country. Moreover, fifty people took the citizenship oath. “They had only recently joined the Hungarian citizenship community, but they had always belonged there at heart,” says Zsolt Németh, Secretary of State for Foreign Affairs. “Something has grown out of Trianon, which is the solidarity between Hungarians seperated by state borders. The cohesion of a nation.”

And thus June 4th is no longer a day of mourning, but a day of celebration.

The mayor of Budafok-Tétény, Attila Szabolcs said, “(…) Natural borders can be changed, the borders written in the hearts of Hungarians cannot.”

Click here to read more on the Treaty of Trianon.

Click here or here for a list of the celebrations happening on National Cohesion Day.

*

Ma, június 4-én van a Nemzeti Összetartozás Napja.

Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét nemzeti összetartozás napjává. Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatot Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz és a KDNP és a Jobbik, míg az MSZP ellene foglalt állást, és LMP tartózkodott a szavazástól. (302-en igennel, 55-en nemmel, és 12-en nem is szavaztak.)

1920-ban június 4-én írtuk alá a Nagy Trianon Palotában az első világháborút követően a békediktátumot, melynek feltételeit a 1919-20-as párizsi békekonferencián a magyarok részvétele nélkül határozták meg. A békediktátum öt részre osztotta fel Magyarországot. Egyes településeket, mint például Komárom, Nagylak, vagy Somoskő, félbe is szakított, ami csupán azt demonstrálja, hogy semmi etnikai, de még csak logikai alapja sem volt annak, ahogy a háború győztesei meghúzták az új országhatárokat; nem csak egy azelőtt jól működő országot szakítottak szét, de ezen felül még rengeteg családot is.

Ez volt a legnagyobb, de nem az egyetlen tragédia, amit Trianon jelentett számunkra.

Hadseregünk maximális létszámát 35 ezer főre csökkentették, megtiltották a nehéz fegyverzet tartását, a fegyvertartást magát is korlátozták, és az általános hadkötelezettséget is betiltották (az újonnan született környező országokkal, Csehszlovákiával, a Szerb-Horvát-Szlovén állammal, és Romániával nem tették meg ugyanezt.)

Hogy megelőzzenek minden önvédelmi kísérletet, és hogy bebiztosítsák, a tragédiából Magyarország ne tudjon felállni, a diktátum még azt is meghatározta, hogy a Népszövetség engedélye nélkül bármely más országgal szövetségbe álljunk. (Amit persze akkor sem engedtek volna meg, hogyha tényleg engedélyt kérünk tőlük.)

A diktátum kötelezte a határon túli magyarokat arra, hogy egy éven belül „ ipso facto veszítsék el a magyarságukat.” (Mintha ez így lehetséges is lenne, még akkor is, ha az illető ezt tényleg akarja.)

Ezen felül még a békediktátum alapján jóvátételt is kellett fizetnünk az „általunk okozott háborús károkért”, melynek pontos összegét csak később határozták meg.

És ez még mindig csak egy pár az akkor ránk szabott igazságtalanságok közül.

Ezt mind annak ellenére tették ellenünk, hogy az akkori magyar miniszter, Tisza István ellenezte a hadbalépést, és az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaként valójában nem is volt sok választási lehetőségünk ezt illetően. (A franciák és angolok, akik rengeteg gyarmattal rendelkeztek a korban, ezt a problémát teljesen átláthatták. Az amerikaiak, akik valaha maguk is csak egy angol gyarmat voltak, teljesen meg is érthették ezt a problémát.)

Végeredményben a magyar állam elvesztette területének és lakosságának mintegy kétharmadát (területe 283 ezer négyzetkilóméterről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent), iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

Annak ellenére, hogy nemzetünket hét részre szakították (az egyetlen nemzet, akivel ezt tették), s hogy ezóta közel egy évszázad telt el, s múltbeli és jelenbeli elnyomásuk ellenére (amely 90 év után végre alig érzékelhetően, de enyhült) még mindig magas számban döntöttek úgy, hogy megőrzik magyarságukat barátságtalan és kirekesztő környezetük ellenére.

Június 4-e alkalmából országszerte tartottak ünnepségeket, s ötvenen tették le az állampolgársági esküt. „Most léptek be a magyar állampolgársági községbe, de lélekben mindig is ide tartoztak” – nyilatkozta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára. Utána még hozzátette: - „Tény, hogy valami már mindenféleképpen kinőtt Trianonból: az államhatárok által elválasztott magyarok szolidaritása. A nemzet összetartozása egymással.”

Június negyedike így már nem a gyász, hanem az ünnep napja.

Budafok-Tétény polgármestere, Szabolcs Attila a következőt nyilatkozta: „ (…) A természeti határok ugyan megváltoztathatók, de a magyarok szívébe írt határok azonban nem.”

Kattintsatok ide, ide, vagy ide, hogy megtudjátok, milyen programokkal várnak titeket a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmával országszerte!

Notes

  1. afaszomat reblogged this from hungariansrock
  2. asyayay reblogged this from hungariansrock
  3. nandimonster reblogged this from hungariansrock
  4. hungariansrock posted this